Szeretettel jelentem be, hogy most meg ez lesz (kép). El kell, hogy mondjam nagyon izgulok, de azért mégiscsak lelkesen készülök. Elég bizarr állapot. Mert az úgy van, hogy én itt közben, csendben tizenhuszon éve éjszakánként félálomban - tudjátok az a nagyon érdekes tudatállapot - alkotok. De nem egészen szántam én ezeket bemutatásra. Ezek a kis dolgok nekem olyan elmélyülős, elmélkedős, napi összefoglalós végülis olyan firkanaplós féle dolgok. Ezek a paplanfirkák, amiket most azért csak megmutatok, mert páran körülöttem úgy gondolják, hogy lehet hogy jó megmutatni. Aztán vannak a padlóképek, amik meg amolyan földre kényszerített színesebb gyorsabb, expresszívebb változatai a paplanfirkáknak. Na most ők is jönnek. Közben meg gyűjtögetem a természet elhullajtott kincseit: uszadékfák, gyökerek és ilyesmik formájában, amik meg - megmondom őszintén - elképzelem, hogy mik. (pseudo bio object :) ) Na hát ott vannak ám a nem akármik. Például Yoda lova, egy Ent AK ami ugye sok százezer éves. Yoda lova meg nyílván millió is lehet, ha csak nem lesz és nem volt. :) Na egy ilyen társasággal hozakodom elő, aminek nagy része valóban igen gyerekes, de ez már rajtatok múlik, hogy milyen értelemben értelmezitek. De azt hiszem nem fog kelleni értelmezni, hanem elég lesz átérezni a hosszú évek óta tartó játcásiból összehordott vagy készített dolgok egy kis esszenciáját. Aztán persze izgulok ám és ezért magyarázkodom, de ami igaz az igaz. Azért csak gyertek, mert nem gondolom, hogy sok ilyen lesz! :)
Debreceni Nelli :Sehogydeígy című bemutatkozó kiállítása
