_________________________________________________________________________
FIGYELEM! A nagy érdeklődésre való tekintettel, a pályázat határidejét egy hónappal meghosszabbítottuk!!!
Az Eurohíd Euro-Kisrégiós Fejlődést Elősegítő Közhasznú Alapítvány, az esztergomi Kaleidoszkóp Ház Kulturális Központtal együttműködésben művészeti versenyt hirdet „A 125 éves Mária Valéria híd” címmel, valamennyi érdeklődő művész számára.
Összművészeti jellegű pályázat, minden művészeti ág képviselőjének. Az ihletet a 125 éves esztergomi Mária Valéria híd adja. Alkotói korlátok nincsenek megszabva. A kiírók ezúton fejezik ki elkötelezettségüket a művészeti szabadság mellett. A zsűri által a legjobbnak talált alkotást a művészeti alapból 40.000 Ft pénzjutalomban részesítjük, azután pedig az összes alkotásból kiállítást rendezünk, az elkészült darabokat bemutatjuk.
A kiírásra bárki jelentkezhet! A jelentkezési lap az oldal alján tölthető le!
Határidő: 2016. szeptember 30. 24:00 óra
Az értékelést egy szakmai zsűri végzi. A legjobb benyújtott pályázatból a kiírók Esztergomban kiállítást szerveznek, illetve sort kerítenek az elkészült zeneművek, darabok bemutatására, írásművek közzétételére.
Ha kedvet kapott a részvételre küldje alkotását és kitöltött és aláírt jelentkezési lapját a következő címre:
Kaleidoszkóp Ház Kulturális Központ - 2500 Esztergom, Pázmány Péter u. 7.
Kérjük, gondoskodjon róla, hogy jelentkezési lapja az alkotással együtt 2016. szeptember 30. 24:00 óráig a fenti címre megérkezzenek.
Későn érkezett, valamint hiányosan kitöltött jelentkezéseket nem veszünk figyelembe!
Pályázati leírás:
Az Eurohíd Alapítvány és a Kaleidoszkóp Ház hagyományos kiállításán került sor az alapítvány összművészeti pályázatának meghirdetésére, melynek témája Esztergomhoz és az Adventhez egyaránt kötődik.Az idei pályázat témájaként az idén 125 éve átadott Mária Valéria hidat választottuk, amely szimbolikusan és fizikailag is illeszkedik alapítványunk kitűzött céljaihoz, feladataihoz.
Néhány érdekesség a Mária Valéria híd múltjából:
Esztergom és Párkány között már a rómaiak idején is volt átjárás, amit azonban egészen 1895-ig csak ideiglenes repülőhidak, hajóhidak álltak, melyeket időről időre elsodort az időjárás vagy a történelem viharai. A komáromi Erzsébet királynéról elnevezett híd 1892-es átadása után az esztergomiak nagy erőket mozgósítottak annak érdekében, hogy saját állandó hídjuk legyen és végül 1893-ban írták ki a pályázatot melyen Charty Szaléz vállalkozó nyert és kezdte meg a terveztetést. Az alapötlet a budapesti Szabadság (ekkor Ferenc József) hidat is tervező Feketeházy Jánostól származik. Ehhez hasonló még a szolnoki Tisza-híd és persze a komáromi Erzsébet-híd is. Érdekessége, hogy az öt pillér távolsága esztétikai okokból különbözően került megtervezésre és a középső pillérek közötti nagy távolság (118 m) a korban rekordnak számított. Az esztergomiak a hidat eredetileg Szent István királyról szerették volna elnevezni, végül az illetékes miniszter döntött arról, hogy uralkodói felterjesztésében kérje a királytól, hogy annak legkisebb lányáról Mária Valéria hercegnőről nevezhessék el a hidat, aki ezt kegyesen engedélyezte is.
Mária Valéria hercegnő életének története érdekes kis színes királyi ház történetében. Ő Ferenc József és a popkultúrában Sissiként elhíresül Erzsébet királyné legkisebb gyermeke (10 évvel fiatalabb a szerencsétlen sorsú Rudolf trónörökösnél), aki egyedüliként Magyarországon, a budai várban született (1868-ban, 10 hónappal Ferenc József császár magyar királlyá történt koronázását követően), miután édesanyja ehhez kifejezetten ragaszkodott. Több mint 300 év után először született királyi gyermek magyar földön, úgyhogy meg is kapta a „magyar gyermek” nevet, bár édesanyja, akinek kedvence volt, gyakran csak így emlegette: „az egyetlen”. Anyja addig erőltette magyar szellemű nevelését, míg fiatal felnőtt korára teljesen elfordult mindentől, ami magyar és már nem is volt hajlandó magyarul beszélni. Családja jelentős részével ellentétben az I. világháború után is Ausztriában maradt, elfogadta a Habsburg-törvényt, és aláírta a lemondási nyilatkozatot. Férje a Habsburgok toszkánai ágából származó Ferenc Szalvátor herceg volt, akitől 10 gyermeke született. Ők örökölték végül Ferenc József híres Bad Ischl-beli vadászkastélyát, amelyet és a mai napig leszármazottai lakják és biztosítják a turisták számára annak látogathatóságát.
A híd egészen 1919-ig rendkívüli események nélkül működött. Miután a Trianonban aláírt békeszerződés az államhatárt Magyarország és Csehszlovákia között a Duna hajózási főáramának vonalában állapított meg, a híd határátkelővé vált, melyet a Felvidékre bevonuló csehek először rögtön le is zártak olyannyira, hogy a Párkányhoz közelebbi hídnyílást júniusban fel is robbantották. Később ezen eredetileg bölcsnek tűnő döntésüket némiképp revideálva ideiglenes gyaloghíddal pótolták a kieső részt. Végső soron aztán 1927-ig kellett várni a híd teljes helyreállítására, a magyar-csehszlovák államhatár átkelőhelyei közül utolsóként nyílt meg az Esztergom-Párkány határátkelő állomás. A híd aztán egészen 1944 decemberéig működött, eközben 1938-ban tanúja és eszköze lehetett a felvidék visszacsatolásának. A visszaemlékezések szerint itt is, mint oly sok helyen hatalmas és lelkes tömeg nézte végig a Párkányba a hídon átkelő magyar csapatok bevonulását a visszacsatolt területekre.
Miklós Tamás helytörténész (a szeretgom-on megjelenő helytörténeti sorozat szerzője) tájékoztatása szerint, az addig már több szövetséges, főleg szovjet légitámadást átvészelt hidat végül 1944. december 26-án német utászok robbantották fel (pontosabban a híd 3 középső nyílását), miután azon utolsóként átvonult a 2. magyar páncéloshadosztályhoz tartozó 24/1 rohamtüzérüteg. Ekkorra Esztergom, 5 órai harc után elesett.
A híd történetének ezt követő 45 éve szimbolikusan idézi fel a nagy szocialista testvériség valódi tartalmát. Egészen 1990-ig érdemi tárgyalások sem folytak a híd helyreállításáról. Végül aztán hosszas egyeztetések és körülbelül egy év építkezés után 2001. október 11-én adták át a felújított hidat a forgalomnak. A felújításra végül az Európai Unió által nyújtott 5-5 millió ECU támogatásból kerülhetett sor. Azóta a híd zavartalanul tölti be szerepét, schengeni csatlakozásunk óta már-már a Monarchia idejét idéző zavartalan módon.
Mostanában a határok átjárhatóságának kérdése aktuálisabb, mint uniós csatlakozásunk óta valaha. Ha belegondolunk abba mit jelent ez a híd a városnak, Esztergomnak és Párkánynak, a régiónak az anyaországban és a Felvidéken egyaránt, könnyen beláthatjuk, hogy a 2001 óta hússzorosára nőtt éves forgalomnak mekkora jelentősége van gazdasági és kulturális szempontból egyaránt.
Vajon sikerül-e a híd által létrehozott fizikai összeköttetést lelki összekapcsolódássá is alakítani? Túl tudunk-e lépni évtizedekre elszakított szomszédaink szlovákozásán? Felfedezzük-e a gazdasági lehetőségeken kívül az emberi kapcsolatokban mutatkozó lehetőségeket is. Belátjuk-e, hogy a szombaton a esztergomi TESCO előtt parkoló szlovák felségjelzésű, vagy vasárnap a párkányi BILLA-ba járó magyar rendszámú autók tulajdonosait a hétvégi felváltott fogyasztásnál lényegesen több is összeköthetné.
Vannak jelei annak, hogy mindez lehetséges. Az Esztergom és Párkány között megújuló és kiteljesedő gazdasági és kulturális kapcsolatok mellett az emberi kapcsolatok is jelentősen erősödnek. A párkányi Hídőr projekt egyre gyakoribb esztergomi kapcsolódási pontjai, az esztergomi járás kulturális egyesületeinek az érsekújvári járás hasonló egyesületeivel létrehozott kapcsolatai egyre szélesednek. Szerény eszközeinkkel a mi Eurohíd Alapítványunk is közreműködni szeretne abban, hogy ez a kapcsolat élő, egyre élőbb és intenzívebb lehessen.
Felhívást intézek tehát a jelen lévő és a jelen nem lévő művészekhez egyaránt: készítsenek műveket a Mária Valéria híd, a Duna, mint határfolyó által elválasztott embereket újra összekapcsoló híd, az európaiak közösségét szimbolizáló, a határok felett átívelő híd, valamint Advent lévén, az emberek és a Teremtő közötti kapcsolatot kifejező várakozás hídja témájában és ihletésében!
A pályázat kifejezetten összművészeti jellegű: a képzőművészetek mellett minden más művészeti ág képviselőjét bíztatjuk a részvételre. Legyen az festmény, irodalmi vagy zenemű, szobor, színdarab vagy performansz minden alkotást szeretettel várunk. A leadási határidő 2016. szeptember 30. A zsűri által a legjobbnak talált alkotást a művészeti alapból pénzjutalomban részesítjük, azután pedig az összes alkotásból kiállítást rendezünk, az elkészült darabokat bemutatjuk.
Kulturális Központtal együttműködésben Művészeti Versenyt hirdet „„esztergomi Boldog Özséb
élete és életművének üzenete a XXI. században ” címmel, valamennyi érdeklődő művész számára. - See more at: http://kaleidoszkophaz.hu/index.php/hu/item/122-boldog-oezseb-palyazat#sthash.KWsEvPBA.dpuf
Kulturális Központtal együttműködésben Művészeti Versenyt hirdet „„esztergomi Boldog Özséb
élete és életművének üzenete a XXI. században ” címmel, valamennyi érdeklődő művész számára. - See more at: http://kaleidoszkophaz.hu/index.php/hu/item/122-boldog-oezseb-palyazat#sthash.KWsEvPBA.dpuf
Kulturális Központtal együttműködésben Művészeti Versenyt hirdet „„esztergomi Boldog Özséb
élete és életművének üzenete a XXI. században ” címmel, valamennyi érdeklődő művész számára. - See more at: http://kaleidoszkophaz.hu/index.php/hu/item/122-boldog-oezseb-palyazat#sthash.KWsEvPBA.dpuf